Sötétség Délben: A kommunizmus áldozatainak emlékére.

Sötétség Délben: A kommunizmus áldozatainak emlékére.

Azért ez a cím, mert délben jár legmagasabban a nap, akkor világít be legfényesebben mindent. Ekkor adja legjobban melegét. De ott, ahol a vörös sárkány szedte áldozatait és szőtte utopisztikus világuralmi álmait, sötétség uralkodott. Olyan sötétség amit csak legborzasztóbb rémálmainkból ismerhetünk! A kommunizmus nevű borzalmat nem az oroszok találták ki mint oly sokan gondolják. 1516-ban Thomas Morus angliai nagy "Gondolkodó" írt utópia címmel egy könyvet ami az alapja volt a későbbi utódoknak. Később VIII. Henrik kivégeztette. A következő ilyen jellegű történet a Francia forradalom volt. Ahol jakobinusok,girondisták gyilkoltak válogatás nélkül halálra bárkit, a Szabadság Egyenlőség Testvériség szlogen nevében. A XX. században viszont megvalósult. Az eszmerendszer alapjaiban támadta a régi hagyományos értékeket: társadalmi szolidaritás, család, hit nemzetállamok létét. Álljon itt néhány példa, hogy mire gondoltak a gyakorlatban. Dr Dénes Béla a magyar cionizmus vezetője írja: neki nem volt más vágya mint kimenni Izraelbe. Őt a börtönben zsidó ÁVÓ-sok verték. Amikor ezt a szemükre vetette azt mondták mi nem zsidók vagyunk hanem kommunisták. ( forrás Dr. Dénes Béla visszaemlékezései című könyv.). Vagy a hírhedt Pavel Morozov. Ő egy uráli úttörő volt, aki feljelentette saját édesapját, mert élelmiszert rejtett el a családjának. Az apát kivégezték. A gyereket, amikor ez később kiderült, nagyapja megölte. Ezzel a néhány esettel szeretnék rávilágítani a kommunizmus embertelenségeire. A százmillió halott minden társadalmi, faji, vallási hovatartozás nélkül. Sztálin soha nem látott harcot, a frontvonal közelébe sem járt soha, de a német támadásra gondolkodás nélkül milliószámra küldte halába a katonákat a kommunizmus vérvörös lobogója alatt, miközben maga gyáván elmenekül az Urálon túlra. Elveit jól szemlélteti hírhedt mondása mikor tábornokai a Sztálingrádi csata veszteségeit tárták elé, a válasza annyi volt: egy ember halála tragédia, millióké statisztika... Aki a megadást vagy visszavonulást szóba hozta, szó szerint eltűnt még a fényképekről is. A harmincas években 3,5 millió ukrán parasztot éheztetett halálra., a történelem legnagyobb tömeggyilkosa becslések szerint legalább 11 millió ember haláláért felelős. A Szovjetunió diktátora meggyilkoltatta, avagy kirakatperek után kivégeztette vélt vagy valós riválisait. Titkosrendőrsége, az NKVD, (1937-1938 között 1,5 millió embert csukott be, akik közül 681692-t agyonlőttek)tárgyalás nélkül kínozhatta és megölhette ártatlanok ezreit. A diktátor kényszermunka táborokat hozott létre, mint a szibériai Gulág, amelyek a fagy, az alultápláltság, a betegségek és a kegyetlen bánásmód következtében tulajdonképpen likvidáló táborként működtek. Kiéheztetéssel 7 millió ukrán paraszt halálát okozta, Katyban pedig 15-22 ezer hadifogoly lengyel katonatisztet tarkón lövetett. Korunk történészei mégis átsiklanak a tömeggyilkos Sztálin bűnei felett, vagy csak érintőleg említik azokat. A II. Világháború győzteseinek kínos lehet, hogy a győzelemre és a világ felosztására egy ilyen szörnyeteggel szövetkeztek. És ez csak saját hazája Oroszország. Európa több részén is évtizedekig volt élet és halál ura... Kínában több millió értelmiségit dolgoztattak halálra, ehhez elég volt ha szemüveges volt valaki, mert aki szemüveges az biztosan értelmiségi. A régi nemességet és értelmiséget teljesen megsemmisítették. A ma divatos pólókon hordott Che Guevara mint népbiztos futószámra írta alá a halálos ítéleteket. Minden országban ugyanez. A teljes felsorolás könyveket tölt be. Tanuljunk belőle. Március 10.-i Prospect Partynkat szeretnénk a kommunizmus áldozatainak emlékére ajánlani. Soha többé kommunizmust!
YKZ

28 Prospect Party

Becsület napja 2018 - beszámoló

Elérkezett a várva várt hétvége, amikor nem csak egy koncert sorozat van, amikor nem csak fejhajtva tisztelgünk  a dicső hőseink emléke előtt, hanem egyenesen az a hétvége, amikor Európa középpontjává válunk. Nos aki nem tudja, nem a megszokott (multi)"kultúrális" csillogást és támogatást kell elképzelni , hanem valami sokkal többett, sokkal jobbat. Igen, létezik még olyan, hogy anyagi vagy bármilyen más haszonszerzés célja nélkül, tisztán jóérzésből, becsületből, akár több ezer kilométert utazva eljöjjön valaki, hogy fejet hajtson és elhelyezzen egy szál virágot azon hősök emléke előtt akik életüket adták Európa védelmében.

Ez jelenti nekünk a Becsület napját!

Péntek- Welcome Party:
Hét eleje óta szálingóztak kis hazánkba a külföldi vendégek. Volt aki már több mint tizedik alkalommal látogat el hozzánk, volt akinek első alkalom. Tudták ők is, hogy a péntek estét érdemes barátok társaságában tőlteni,  egy-két ital mellett elbeszélni kivel mi történt mióta nem találkoztak. Az Óbudai hely szépen lassacskát megtelt, a bejáratnál kaptak a vendégek egy nyomtatott útbaigazítást, (amely óriási segítség volt nekik!), az árusoknál jobbnál jobb portékákat találhattunk, a pulthoz egyre behezebb volt odaférni, de senkit se hagytak  szomjazni. Az est előadója a Dixie Freedom Fighters volt, a tőlük megszokott ns örökzöldeket hallhatta a közönség, énekeltek is bőven, néha már el-elnyomva a zenekart hangerőben. Több mint másfél órás műsort adtak,a közönség tapsal és örjöngéssel viszonozta.  A péntek esti hangulatra nem lehetett panasza az oda látogatónak... sajnos itt el kellett búcsúznunk a prtitól, mert még mindíg érkeztek külföldi bajtársaink akiket fuvaroznunk kellett, így lemaradtunk Philről.

Szombat- Becsület napja:
A pénteken kiosztott útbaigazításnak köszönhetően szép számban (lehetünk legalább 150-en)gyülekeztek a megemlékezni vágyók a téren(Széll Kálmán), ahonnan közösen sétálunk fel a várba. Szépen kúlturáltan vonulunk, az útvonalat el se téveszhettük volna, minden sarkon készültség.
A Kapisztrán térre érve a Hatvannégy Vármegye, Skins 4 Skins és a Hungarian Hammerskins szervezői vártak, útbaigazítva, hogy mindenki elfoglalja a helyét. Itt mindenképp meg kell említeni és köszönetet mondani nekik, azoknak az embereknek, akik utóbbi egy évüket egy valóságos harccal töltötték , hogy mindez létre jöhessen. Egy harc egy többszörösen romlott rendszer ellen, amikor Nyugat- Európa valami jobboldali csoda-országnak képzeli hazánkat, de közben mindent megtettek ebben az elmúlt egy évben, hogy ellehetetlenítsenek egy olyan megemlékezést, ahol a vörös horda ellen harcoló hősök előtt akarunk tisztelegni! Mert ugye ígéretet tett valaki, hogy mi nem leszünk ott...
De ígéretet tettek a nemzet katonái is és nekik köszönhetően ott állhattunk a februári délutánon a budai várban. Amint az egyik beszédben is elhangzott a párhuzam az "akkori" és a "mostani" ellenségeiről a nemzetnek. A nevek, a rendszerek és a fegyverek változnak, de a mi harcunkat meg kell vívnunk magunknak, ha elmenekülünk az a biztos halál és Európa halála. A múltból tanulni kell és erőt meríteni, hőseink mutatják az útat, mely rögös, görönygyös és köszönet nélküli, de elkerűlhetetlen és kötelességünk, ha egy élhető jövőt akarunk biztosítani gyerekeinknek.
Sorakozó után következtek a beszédek. Bővebben a beszédeket megtaláljátok már videó formályában, annyit megemlítenék, hogy mind a hazai, mind a külföldi felszólalók tömör és igazán buzdító beszédekkel készűltek. A német Phil előadásában egy gyönyörű balladát hallhattunk, betegsége és a hideg téli idő ellenére.
A megemlékezés végén koszorúzás volt,  a jelen lévő szervezetek képviselői által ,végezetül  a magyar és a német himnuszt énekeltük el. A megemlékezés után már gyülekeztek a 60km-es Kitörés túra résztvevői, akik komoly megpróbáltatások elé néztek, illetve volt aki esti programnak az általunk rendezett koncertet választotta.

Szombat este a Becsület napi koncertsorozattal koronáztuk meg rendezvényt.
Czeglédi Gyuri
Az estét a Fehér Vihar kezdte. Senkinek se kell bemutatni őket, utóbbi időben szép számban koncerteznek a srácok.Magabiztosan jászodtak, a közönség hamar feloldódott. Ismertebb dalokat közösen énekelték a fiúkkal és megsúgom, hogy a külföldi vendégeknek is elnyerte a tetszését. Koncertről-koncertre látszik az önbizalom, nemsokára újra találkozhattok velük.

Azt est egyik fénypontja vette át a színpadod, az ukrán Sokyra Peruna.
Egyedi stílusuk és hangzásuk valósággal kiemelkedett, a közönség végig tombolta a dalaikat, melyekben az igazi ukrán- russzin történelem elevenedik fel . Volt aki először hallotta őket, de annyira tetszett nekik, hogy hamarosan ukrajnai nagykoncertjükre is kilátogat. Azt mondom, egy igazi zenei csemege volt a zenekar!


Őket az orosz meglepetés vendégk követték, akik zenekarukkal nem is olyan régen megfordultak rendezvényünkön.Pár saját nóta után, Jockey(Code 291)  is megjelent a színpadon, ezúttal basszusgitárral és elkápráztattak pár Skrewdriver remekművel. Orosz- svéd feldolgozásban csengett a "Tomorrow belongs to me", ennél a produkciónál mindenki a színpad előtt tombolt, nem akarták leengedni őket.Ezúton is köszönjük nekik, hogy vállalták a meglepetés szerepet és sokkal többet kaptunk, mint hittük!


Őket egy újonnan alakult spanyol zenekar, a Nemini Parco követte. Új lemezükről mindent eljátszodtak, ugyanazt azt a tomboló energiát kaptuk, mint a cd-n, majd pár spanyol klasszikust is előadtak és a közönség nem kis meglepetésére a "Fegyverbe" , végig magyar szöveggel. Elszabadult a pokol, mindenki tombolt, ennél nagyobb megtiszteltetés nem érhetett vennünket! Meg is hálálta a közönség, nem akarták haza engedni a fiúkat, kellett a ráadás. Hálásan köszönjük nekik a fellépést és a produkciót, sokunk számára felejthetetlen élményt adtatok! Magyarország visszavár!


A "hálátlan" utolsó zenekar szerepét a Töretlen hittel kapta. Te ez mit sem számított a rutinos fiuknak, igaz a tegcsere átka kíséri őket, de ez a zenéjüket nem befolyásolta. A tőlük megszokott repertoárt szépen felépítették, a saját dolokat is becsempészve csak fokozták a hangulatot. Már-már közeledett a záróra, de ez senkit se érdekelt, a jelenlévők egy újabb sör mellett a Töretlennel énekeltek!Tisztelet nekik, hogy a nehézségek ellenére az esthez méltó színvonalat képviseltek!


Érdemes még megemlíteni, hogy mindenki nagyon elégedett volt a színpadtechnikával, a hangosítással,  a hellyel, igazán minőségi volt így a koncert!

Végezetül mindenkinek köszönet aki valamilyen formában kivette a részét a Becsület napjából!Köszönet a szervezőknek a rengetek munkáért, köszönet a résztvevőnek, hogy támogatták jelenlétükkel a rendezvényt és köszönet annak aki esetleg otthon gyújtott egy gyertyát a hősök emlékére!

Európa él és élni fog!

Hail Victory!


Rtk

Az Egyetlen Út

Az Egyetlen Út ( A Becsület Napi rendezvénysorozat mondanivalója egy résztvevő szemszögéből)

  A Becsület Napjai rendezvényeken évről évre megvalósul Európa összefogása. Mostanában ennek az Európai Uniónak nevezett önpusztító, határait és nemzeti öntudatát eltörölni akaró "összefogásnak" áldásos tevékenysége miatt rossz a kicsengése. Nem úgy a Magyar, igazán a nemzetek közötti összefogásáért önzetlenül, lehetetlent nem ismerő csoportjainak a szervezésében megrendezett Becsület Napja eseménysorozatnak. Itt megvolt a teljes összhang mind szervezeti mind népcsoport szinten. A megemlékezés felemelő és megnyugtató volt. Felemelő mert ott lehettem és megnyugtató hogy mennyi külföldi bajtárs jött el. Persze ott volt a csőcselék is de sok vizet nem zavartak. Szerencsére itt még nem történt teljes agymosás. Az anarchisták leszerepeltek minden téren.
 Az esti koncerten remekeltek a bandák és a közönség is. A spanyol zenekar még egy magyar számot is megtanult és a közönséggel együtt zengte be a termet a jól ismert rigmus: "Fegyverbe"! És együtt voltunk Magyarok,Spanyolok, Bulgárok, Szerbek, Szlovének,Horvátok.Csehek, Ukránok, Oroszok ,Németek,Olaszok,Skótok, Svédek... megannyi nép még büszke fiai és leányai! Egy az akarat egy a cél. Amit én úgy hívok EGY-Ugyanaz kultúra. Itt kultúrharc van. Mert hiába lakik valaki velem egy országban ha nem egy a kultúránk, viselkedési formánk, céljaink Semmi közösséget nem tudok vállalni egy magyarországi liberál-anarchistával,de tudok közösséget vállalok a velem Európa Hősei előtt fejet hajtó bármely országból érkező bajtársammal. Ezt nevezhetnénk White European Brotherhoodnak is. A fehér európai testvériségnek aminek ragyogó példája volt az egész rendezvény. Jövőre remélem még többen jönnek és innen is többen jutnak el más bajtársakhoz.
Az NS vér kötelez!

YAKUZA.

Becsület napja - Tag der Ehre - Day of Honour 2018

Rendezvények - 2018 Szeptember

Budai Kitörés emléktúra

Budai Kitörés emléktúra
2018 2018. február 3-án délelőtt 10 órakor volt a találkozó Pesthidegkúton, a Templom téren. Az indulás előtt Kalóz és Huszár Péter túravezetők és szervezők köszöntötték a résztvevőket. Rövid visszaemlékezés után Vári-Kovács Péter színművésszel megkoszorúztuk a templom falán lévő emléktáblákat, amiket a Kitörés során elesett és kivégzett hős katonák emlékére állítottak. 4-es sorban felsorakoztunk létszám ellenőrzésre (több mint 200 fő), majd elindultunk a Kálvária-hegyre, ahol egy katonasír található. Itt is egy rövid visszaemlékezés után Nagy Attilával (Gaudi- Nagy Tamás testvére) megkoszorúztuk a síremléket. Innen egy meredek sziklás hegyoldalon felmászva, feljutottunk a Kálvária keresztekhez. Mindeközben elkezdett sűrűn esni a hó, ami végig kísérte a túra 16 km-es szakaszát, (ez a rövid táv) amit én is teljesítettem a BHH képviselőjeként. Innen elindulva minden résztvevő megkapta az emlékkitűzőt mivel nem haladtuk meg a 300 főt. Elindulva a hóesésben gyönyörködtünk a havas táj és az erdő szépségében. Érintettünk bunkereket, lövészárkokat, ütegállásokat is. Pál Marci egy- két érdekességgel kiegészítette a történetüket. Elértünk a Csúcs-hegyen lévő Magyar katonasírhoz. Kalóz bajtárs itt is mondott egy rövid történetet majd megkoszorúztuk a sírhantot. Innen egy lőszertartó bunkert lehetett megtekinteni. Majd felértünk a Kecske-hegyen lévő emlékkereszthez amit Kis Csaba (a HARCOS márka atyja) koszorúzott meg egy rövid történet után. Tovább haladtunk az Árpád kilátó felé (más útvonalon mint tavaly), ahol már úgy felázott néhol a talaj, hogy bokáig jártunk a sárba. A tavalyi jeges úthoz képest ez egy fokkal jobb volt. A kilátó közelében lévő Katonasír történetének ismertetése után itt is elhelyeztünk egy koszorút, majd tovább mentünk a kilátóhoz. Itt egy kis pihenő volt, ahol Kalóz említette, hogy a közelben található egy királyok által használt menekülőút kijárata. (A Budai várból indult.) Ezt meg lehetett tekinteni aki kíváncsi volt rá. A többiek addig aláírhatták az egyik petíciót (VESSZEN TRIANON!!!!). Elindultunk tovább a Homok-hegyen található katona sírhoz, ahol egy új szemszögből megismert történetet hallhattunk. Horog Feri barátunk és túratársunk koszorúzta meg a síremléket. Közeledve a kis túra végéhez még két katona- sírt koszorúztunk meg. Az egyik a Nyéki-hegyen lévő sír, ahol egy hihetetlen és érdekes történetet hallottunk. (SS katonák zsidó gyerekeket mentettek egy gyermekotthonból). Eme sírhantot Felvidékről érkezett túra és bajtársaink koszorúzták meg. A kis túra utolsó állomása a Hűvösvölgy-i katonasír volt, de előtte még kiosztották az emléklapokat és a pecséteket a zsoldkönyvbe. A Hűvösvölgy-i katonasírt Bognár Tibor koszorúzta meg. Oda én már sajnos nem tudtam felmenni, mert kisebb sarok sérüléssel szenvedtem. Ennek ellenére remek hangulatú igazi bajtársias túrán vettem részt. Megismerkedtem egy profi túrázó párral akik erőt és ösztönzést adtak nekem a nehezebb időszakban. Jövőre is részt veszek az eseményen. Olasz.