Koncert beszámoló

Az elmúlt hét végén két koncerten is képviseltük magunkat, itthon az idei első óbudai Oi-Kor koncerten, és Szerbiába látogattunk az ottani BH Divizió meghívására.
Péntek délután vágtunk neki a belgrádi útnak, mert a welcome partira is hivatalosak voltunk. Az 5 órásra tervezett utazásunk sajnálatosan a duplájára nőtt, mivel hatóságaink nagyon nem szerették volna ha elérjük úti célunkat. Határátkelőről határátkelőre hajtottunk, mert mindenféle mondvacsinált indokokkal visszafordítottak minket. A lényeg hogy kitartásunk meghozta gyümölcsét és éjjel 3-ra elfoglaltuk szállásunkat az óvárosban.Gyors telefon, kaptuk a hírt, hogy a party javában tart siessünk. Így aki még érezte magában az erőt nekivágott az éjszakának, amit nem is bánt meg! A fogadtatás szívélyes, a sör hideg volt, ami jól is esett az út porára.Másnap városnézés volt a program. Megnéztük Belgrád mindkét híres-hírhedt futball arénáját ami a két nagy rivális, a Cvereba Zvezda és a Partizán Beograd otthona. A városban minden e két csapatról szól. Grafitik, matricák jelzik melyik kerület kié.
Idegenvezetőnk elbeszélései alapján itt a szurkolás háború. Élet és halál.
Utunk ezután a várba vezetett, ráadásul épp ezen a hétvégén sörfesztiválnak adott otthont. Itt már gyorsan egymásra találtunk a Szerb, Orosz, Cseh és Német bajtársakkal.
Maga a vár csodálatos állapotban és csodálatos helyen van, rengeteg látnivalóval. A bazárok mellett világháborús és középkori járművek, fegyverek arzenálja van kiállítva. Nagyon jól kiépített kínzókamrákban borzonghattunk a kiállított eszközök és korabeli "használati utasításokon".

Összességében egy gyönyörű város egy részét ismerhettük meg. Sajnos csak egy részét, mert egy nap kevés minden látnivalóját bejárni.Este 7 órára volt kiírva koncert kezdése, ami egy sziklafal oldalába épített szórakozóhelyen kapott otthont. Körülbelül 100-150 ember gyűlt össze ezen az estén és várta hogy a zenekarok megkezdjék műsorukat. Magam részéről azt kell mondjam, rég élveztem koncertet ennyire. Nem volt üresjárat és nem volt csalódást okozó előadás sem. Az itt bemutatkozó Szerb H8Red gyorsan feledtette hogy az Old Firmet a hatóságok nem engedték be az országba. Lendületes HC produkciót láttunk a fiatal csapattól. Jól megalapozták az estét az Olasz Gesta Bellica hamisítatlan Oi örömzenéjének. A közönség együtt énekelte a slágereket és beindult a tánc is. Nem csalódtunk a veterán bandában. Őket a Kristalna Noc "öregjei" követték. Irtózatos zúzást rendeztek! Nagyon profi és jól felépített műsort láthatott a közönség, amit meg is hálált tisztességgel. Őket követte az Orosz Clownsball, akik szintén egy profi lehengerlő műsorral álltak színpadra. Ekkor már igencsak venne jártunk az éjszakában, de a közönség fáradhatatlan volt és a megérdemelt lelkesedést mutatta a zenekarnak.A koncertet a méltán népszerű Szerb Iz Revolta zárta. Elsöprő lendületes zenéjükkel, népszerű dalaikkal életben tartották a közönség lendületét is. Hajnal 3-ig tartott az össznépi mulatozás töretlenül. Mi ekkor elhagytuk a helyszínt, mert reggel 8-ra terveztük az indulást. Kiindulva a pénteki tortúrából, nem tudtuk mi vár ránk.Aggodalmunk szerencsére alaptalan volt, alig egy óra alatt átléptük a határt.Nagyon jól éreztük magunkat ezen a hét végén. Remek bajtársakat, jó ételeket és italokat ismerhettünk meg. Mindenképpen visszatérünk még!

Oi-kor, Fehér Vihar koncert
Május 26-án Óbudán a Kan Guru klubban lépett fel az Oi-kor és a Fehér Vihar zenekar a már szokásosnak mondható születésnapos estén.A buli már délután elkezdődött egy baráti bográcsozással. Az estét a Fehér Vihar nyitotta. Szokásos feldolgozásaik mellett saját dalok is felcsendültek a repertoárban. Nem okozott csalódást a fiatal banda, megadta a kellő hangulatot az utánuk következő Oi-kornak.
A fiúk a tőlük már megszokott fergeteges koncertet adták. Az idén 35 éves zenekar a lendületéből mit sem veszítve dörgölte a közönség orra alá jobbnál jobb dalait.

Zárszóként Tyirityán Zsolt szavait idézném minden fiatal Bajtársunk okulására!
"Örülök hogy ilyen harciasak vagytok.Szeretem az önbizalmatokat. De először menjetek el sportolni!"

Hadisír felújítás a Hősökért!

Május utolsó vasárnapján, a Hősök napján, kilátogattunk Hűvösvölgybe, ahol egy a II. Világháborúban elhunyt ismeretlen, fiatal, magyar katona megrongált  sírhelyének méltóképpeni felújítására került sor.

A munkálatoknak reggel 9 óra tájékán, 8 fővel kezdtünk neki. Szervezetünk néhány tagjával és a Budai Kitörés Túra Egyesület tagjaival dolgoztunk a felújításon. 6-7 órán át tartó folyamatos munka során, kora délutánra sikeresen teljesítettük kitűzött célunkat. Pihenésképpen, a sír és annak környékét megtisztítottuk az eldobált hulladékoktól is.

Szívünket, lelkünket beleadtuk, hogy a hazánkért harcoló katonának kellőképp tiszteletteljes emléke legyen.

Külön kiemelném Polgi bajtársunk munkásságát is. Erőt, energiát nem kímélve saját kezűleg készítette el a faragott fa kerítést és keresztet.

Leírhatatlan érzés fogott el minket, amikor a napsugarak áttörve a fákon megvilágították a sírhelyet, mintha fentről figyelve így köszönte volna meg, hogy halála után még vannak olyan emberek akik így tisztelegnek előtte.


A HŐSÖK ÖRÖKKÉ ÉLNEK!

Archívum interjú

Egy hete sincs még, hogy felkerült internetes felületekre a 2018-as Hungaryan Summerfest plakátja, amelyen még nem szerepel az összes fellépő. Első felindulásból mindenki örült, na de amint elterjedt a pletyka, hogy az Archívum új énekessel lép színpadra, azóta folyamatosak a találgatások. Úgy gondoltuk a zenekarral egyetértésben, hogy csinálunk egy villáminterjút, amivel remélhetőleg sikerül eloszlatni a félreértéseket. Vágjunk is bele: - A tavalyi évben volt a zenekar 25. születésnapját ünneplő jubileumi koncert, ahol az a szóbeszéd terjedt el a résztvevők között, hogy a zenekar frontembere ezen az estén lép utoljára színpadra. Ez így igaz? Ti ezt hogy éltétek meg? - Először is, köszönjük a lehetőséget a dolgok tisztázására. Igen, az Archívum frontembere 2017 elején közölte velünk, hogy három koncerten szeretne elbúcsúzni a közönségtől és utána leteszi a lantot, elfáradt és inkább a családjával szeretne foglalkozni a továbbiakban. Ez a három koncert az Ős-Archívum buli, a velencei Rock-Strand fesztivál és az említett 25 éves jubileumi fellépés volt. Természetesen nem volt túl egyszerű ilyen tények tudatában felkészülni és színpadra lépni, hiszen a frontemberünk meghatározó része volt a zenekarnak és nagyon sokat köszönhetünk neki. Tudomásul vettük a döntését, barátságban váltunk el és mikor megkérdeztem tőle, hogy nem bánná-e, ha nélküle is továbbvinnénk a bandát, biztosított minket a támogatásáról. Kicsit azért reménykedtünk, hogy az utolsó néhány koncert hatására esetleg meggondolja magát, de elhatározása véglegesnek bizonyult. Érezhető volt már az utolsó 5-6 évben, hogy már nem fűti ugyanaz a tűz, mint fiatalabb korunkban, nagyon ritkán léptünk csak színpadra. Szép lassan el kellett fogadjuk azt a tényt, hogy a frontemberünk már nem lelkesedik a koncertek, a próbák és a stúdiófelvételek készítése iránt. Fájó szívvel, de el kellett engedjük.
- Amikor lezajlott ez a fergeteges buli, megjelent a rólatok szóló könyv is, úgy tűnhetett „pályátok csúcsán” vagytok. Mit gondoltatok ekkor, mindenképp folytatni szerettétek volna, vagy esetleg felötlött bennetek, hogy a csúcson kell abbahagyni? - Nagyon sokat tanakodtunk, hogyan tovább. Azt éreztük, hogy nem szabad abbahagynunk, mert a jelenlegi mozgalomnak szüksége van az Archívumra. Már nem működik a Valhalla, és szegény Gyuri halála után feloszlott a Titkolt Ellenállás is. Ezek nagy veszteségek voltak a magyar zenei színtér életében. Nagyon visszavetette volna a mozgalmat, ha az Archívum is befejezte volna. Nekünk az Archívum több, mint egy zenekar, inkább egyfajta küldetés, hitvallás, vagy életmód. Hozzátartozik az életünkhöz. Tudtuk, hogy frontembert a legnehezebb váltani egy zenekarban, hiszen a legtöbben az énekesekkel tudnak a legjobban azonosítani egy együttest. Számunkra az üzenet közvetítése és az eszme terjesztése az első. Az Archívum rengeteg tagcserén keresztülment megalakulása óta és mindig tovább tudott fejlődni, mindig mert 19-re lapot húzni. Abbahagyhattuk volna Borczy pálfordulása után, ha hallgattunk volna a károgókra, akik szerint vége a zenekarnak és nincs értelme tovább folytatnunk. Nem foglalkoztunk a negatív hangokkal és az idő minket igazolt, felnőtt egy olyan nemzedék, akik már azt se nagyon tudják, ki az a Borczy. Ha befejeztük volna 2002-ben, nem születtek volna meg olyan dalok, mint a „Nem deviancia”, „A kitörés hősei” vagy a „Vidd tovább a zászlót!”. Elgondolkodtunk névváltáson is, de végül az a nehéz döntés született, hogy továbbvisszük az Archívum nevet, vállalva ennek a lépésnek minden hátulütőjét is. Természetesen eljutottak hozzánk is olyan hangok, akik nem örültek, hogy a régi frontemberünk nélkül folytatjuk tovább. Ha ezek a rajongók nem kívánják tovább követni a zenekar új irányvonalát, azt is megértjük. Mi biztosak vagyunk abban, hogy nekünk tovább kell folytatni és új embereket fogunk megnyerni az ügyünknek. - Az új énekes jelöltek sorban álltak, tülekedtek, hogy megméressék magukat? Nehéz volt a döntés, vagy egyértelmű, hogy ki legyen a régi énekes utódja? Hasonló hangot kerestetek, vagy a karakter volt inkább a lényeges? - Természetesen egyáltalán nem volt egyszerű a választás, hiszen elég komoly elvárásaink voltak a leendő énekesünkkel szemben. Jól ismerjük az NS-színtéren ismert frontembereket, tudtuk, hogy kik biztosan nem kerülhetnek szóba. Elsősorban olyan karakterben gondolkoztunk, akinek jó a kiállása, jó a hangja, álmából felkeltve is tudja a dalszövegeket, lehetőleg legyen énekesi tapasztalata és persze elhivatott bajtárs legyen. Nem kell utánoznia senkit, de erőteljes legyen az énekhangja. Igazából két ember került képbe komolyabban, ebből az egyiket hallgattuk meg próbán, aki meggyőző teljesítményt nyújtott. Némi hezitálás és sok beszélgetés után végül bizalmat szavaztunk neki és úgy éreztük, hogy komolyan veszi az énekesi posztot, ami szintén fontos szempont volt számunkra. Egy 26 éves zenekarban nem lehet fél amatőr módon hozzáállni a dolgokhoz, én amúgy is elég maximalista vagyok, nehéz engem lenyűgözni ennyi év muzsikálás után. - Mit mondanátok el a kíváncsiskodóknak erről a személyről? Kérlek mutassátok be nekünk amennyire jónak látjátok. - Aki kíváncsi, hogy mit tud nyújtani az Archívum 2018-ban, egy új frontemberrel az élén, nyugodtan vegye a fáradtságot és jöjjön el a Hungaryan Summerfest rendezvényre június 16-án, garantáljuk, hogy remekül fog szórakozni. Az új énekesünk nem celeb, ahogy a többi zenekartag sem az. Tele vagyunk energiával, lelkesedéssel és pozitív izgalommal, hiszen egy új kezdet elején vagyunk. Tudjuk, hogy nagy a felelősségünk, hiszen a feladatunk egy olyan zenekar továbbvitele, ami meghatározó a hazai NS mozgalomban. Gyertek el bátran, adjatok nekünk egy esélyt, hogy bebizonyíthassuk, hogy az Archívum szelleme él és virul! - Mit üzentek a június 16-ai koncertre ellátogatóknak? Mire számíthatunk tőletek ezen az estén, a jól bevált régi számokkal készültök, vagy lesz esetleg meglepetés is? - Ha eljöttök erre a remek fesztiválra, számos remek zenekart láthattok a színpadon. Ott lesz az új Archívum is és megpróbálunk olyan hangulatot teremteni, mint a régi fellépéseinken. Lesznek kihagyhatatlan számok a repertoárunkban, de elővettünk néhány olyan régi dalt is, amiket már több, mint 15 éve nem hallhatott tőlünk a nagyérdemű. Mi fergeteges bulival készülünk, reméljük, hogy mindenki remekül fogja érezni magát! Kitartás! Archívum, 2018. május 17.

MINDENT ELSÖPÖR HOLLYWOOD: AMERIKA NYERI A HÁBORÚT

A média tudat és véleményformáló szerepéről már sokat tudunk elméletben, de nem mindig vesszük észre, hogy rejtetten folyamatosan ott van mindennapjainkban. Az egész filmipar ezt szolgálja ki bármilyen témakörben és időben, mintha rendelésre gyártanának. Most nem a nagy kasszasikerekről lesz szó, hanem a C kategóriás sorozatokról. Ezek jóval több emberhez jutnak el, ráadásul ha otthon nézed befogadóbb vagy, mert ott a saját lakásodban jobban elengeded magad, nyugodtabb vagy. De most jöjjenek a konkrét példák. Gyilkos Elmék: Ez egy FBI viselkedéskutató és pszichológiai elemző csoportról szól, akik sorozatgyilkosokra specializálódtak. A sorozatgyilkos a filmben mindig FEHÉR közép, vagy alsóbb osztálybeli férfi, nagy kivételesen nő. Tehát itt már látható a faji diszkrimináció dominanciája a fehér munkás-értelmiség ellen. N.C.I.S (Los Angeles, N.C.I.S. tengerészeti helyszínelők N.C.I.S. New Orleans): Ezek a tengerészek által elkövetett bűncselekmények, vagy a sérelmükre elkövetett jogellenes ügyek után nyomoznak. Akkor figyeltem fel erre az egészre amikor egy hazafias csoport ellen nyomoztak, mert azok tengerészeti bázisról loptak rakétákat. Egyszerű hazafiak, akik minden országban megvannak, de ott a szabadabb fegyvertartás miatt jobban tudtak fegyverrel gyakorolni. Ezt egy hatalom nem hagyhatta és persze leszámoltak a gaz nácikokkal, és persze volt egy fiatal új fiú aki megbánta és segített nekik. Igazi Happy End. A másik amikor külpolitikai problémáik voltak egy adott országgal, akkor levetíttettek egy olyan részt ami az ellenséget démonizálhatta. Ha épp Észak-Korea van a porondon akkor a kémeik gyilkolnak, rabolnak el embereket, titkokat vesznek, adnak. Ha Oroszország a mumus, beépített FSZB (volt KGB) ügynököket fednek fel és tartóztatnak le. Trump kampányában a Mexikói határon lévő kerítést erőltette, akkor mexikói drogkartellek után nyomoztak. És persze itt van a Jolly Joker, az iszlamisták. A lényege, hogy a támadni kívánt ellenséget még itt is jó helyen aktuális időben járassuk le, és persze mindig ők győznek. A képernyőről ömlik ránk... Jöjjön a Happy End.
YKZ.

Ian Stuart 2017-es budapesti emlékkoncert DVD promo

Elkészült Ian Stuart 2017-es budapesti emlékkoncertjének DVD előzetese.

2018 Oi-KOR kupa!

Rendezvények- 2018 október

Rendezvények- 2018 július