Elérkezett a várva várt hétvége, amikor nem csak egy koncert sorozat van, amikor nem csak fejhajtva tisztelgünk a dicső hőseink emléke előtt, hanem egyenesen az a hétvége, amikor Európa középpontjává válunk. Nos aki nem tudja, nem a megszokott (multi)"kultúrális" csillogást és támogatást kell elképzelni , hanem valami sokkal többett, sokkal jobbat. Igen, létezik még olyan, hogy anyagi vagy bármilyen más haszonszerzés célja nélkül, tisztán jóérzésből, becsületből, akár több ezer kilométert utazva eljöjjön valaki, hogy fejet hajtson és elhelyezzen egy szál virágot azon hősök emléke előtt akik életüket adták Európa védelmében.
Ez jelenti nekünk a Becsület napját!
Péntek- Welcome Party:
Hét eleje óta szálingóztak kis hazánkba a külföldi vendégek. Volt aki már több mint tizedik alkalommal látogat el hozzánk, volt akinek első alkalom. Tudták ők is, hogy a péntek estét érdemes barátok társaságában tőlteni, egy-két ital mellett elbeszélni kivel mi történt mióta nem találkoztak. Az Óbudai hely szépen lassacskát megtelt, a bejáratnál kaptak a vendégek egy nyomtatott útbaigazítást, (amely óriási segítség volt nekik!), az árusoknál jobbnál jobb portékákat találhattunk, a pulthoz egyre behezebb volt odaférni, de senkit se hagytak szomjazni. Az est előadója a Dixie Freedom Fighters volt, a tőlük megszokott ns örökzöldeket hallhatta a közönség, énekeltek is bőven, néha már el-elnyomva a zenekart hangerőben. Több mint másfél órás műsort adtak,a közönség tapsal és örjöngéssel viszonozta. A péntek esti hangulatra nem lehetett panasza az oda látogatónak... sajnos itt el kellett búcsúznunk a prtitól, mert még mindíg érkeztek külföldi bajtársaink akiket fuvaroznunk kellett, így lemaradtunk Philről.
Szombat- Becsület napja:
A pénteken kiosztott útbaigazításnak köszönhetően szép számban (lehetünk legalább 150-en)gyülekeztek a megemlékezni vágyók a téren(Széll Kálmán), ahonnan közösen sétálunk fel a várba. Szépen kúlturáltan vonulunk, az útvonalat el se téveszhettük volna, minden sarkon készültség.
A Kapisztrán térre érve a Hatvannégy Vármegye, Skins 4 Skins és a Hungarian Hammerskins szervezői vártak, útbaigazítva, hogy mindenki elfoglalja a helyét. Itt mindenképp meg kell említeni és köszönetet mondani nekik, azoknak az embereknek, akik utóbbi egy évüket egy valóságos harccal töltötték , hogy mindez létre jöhessen. Egy harc egy többszörösen romlott rendszer ellen, amikor Nyugat- Európa valami jobboldali csoda-országnak képzeli hazánkat, de közben mindent megtettek ebben az elmúlt egy évben, hogy ellehetetlenítsenek egy olyan megemlékezést, ahol a vörös horda ellen harcoló hősök előtt akarunk tisztelegni! Mert ugye ígéretet tett valaki, hogy mi nem leszünk ott...
De ígéretet tettek a nemzet katonái is és nekik köszönhetően ott állhattunk a februári délutánon a budai várban. Amint az egyik beszédben is elhangzott a párhuzam az "akkori" és a "mostani" ellenségeiről a nemzetnek. A nevek, a rendszerek és a fegyverek változnak, de a mi harcunkat meg kell vívnunk magunknak, ha elmenekülünk az a biztos halál és Európa halála. A múltból tanulni kell és erőt meríteni, hőseink mutatják az útat, mely rögös, görönygyös és köszönet nélküli, de elkerűlhetetlen és kötelességünk, ha egy élhető jövőt akarunk biztosítani gyerekeinknek.
Sorakozó után következtek a beszédek. Bővebben a beszédeket megtaláljátok már videó formályában, annyit megemlítenék, hogy mind a hazai, mind a külföldi felszólalók tömör és igazán buzdító beszédekkel készűltek. A német Phil előadásában egy gyönyörű balladát hallhattunk, betegsége és a hideg téli idő ellenére.
A megemlékezés végén koszorúzás volt, a jelen lévő szervezetek képviselői által ,végezetül a magyar és a német himnuszt énekeltük el. A megemlékezés után már gyülekeztek a 60km-es Kitörés túra résztvevői, akik komoly megpróbáltatások elé néztek, illetve volt aki esti programnak az általunk rendezett koncertet választotta.
Szombat este a Becsület napi koncertsorozattal koronáztuk meg rendezvényt.
Czeglédi Gyuri
Az estét a Fehér Vihar kezdte. Senkinek se kell bemutatni őket, utóbbi időben szép számban koncerteznek a srácok.Magabiztosan jászodtak, a közönség hamar feloldódott. Ismertebb dalokat közösen énekelték a fiúkkal és megsúgom, hogy a külföldi vendégeknek is elnyerte a tetszését. Koncertről-koncertre látszik az önbizalom, nemsokára újra találkozhattok velük.
Azt est egyik fénypontja vette át a színpadod, az ukrán Sokyra Peruna.
Egyedi stílusuk és hangzásuk valósággal kiemelkedett, a közönség végig tombolta a dalaikat, melyekben az igazi ukrán- russzin történelem elevenedik fel . Volt aki először hallotta őket, de annyira tetszett nekik, hogy hamarosan ukrajnai nagykoncertjükre is kilátogat. Azt mondom, egy igazi zenei csemege volt a zenekar!
Őket az orosz meglepetés vendégk követték, akik zenekarukkal nem is olyan régen megfordultak rendezvényünkön.Pár saját nóta után, Jockey(Code 291) is megjelent a színpadon, ezúttal basszusgitárral és elkápráztattak pár Skrewdriver remekművel. Orosz- svéd feldolgozásban csengett a "Tomorrow belongs to me", ennél a produkciónál mindenki a színpad előtt tombolt, nem akarták leengedni őket.Ezúton is köszönjük nekik, hogy vállalták a meglepetés szerepet és sokkal többet kaptunk, mint hittük!
Őket egy újonnan alakult spanyol zenekar, a Nemini Parco követte. Új lemezükről mindent eljátszodtak, ugyanazt azt a tomboló energiát kaptuk, mint a cd-n, majd pár spanyol klasszikust is előadtak és a közönség nem kis meglepetésére a "Fegyverbe" , végig magyar szöveggel. Elszabadult a pokol, mindenki tombolt, ennél nagyobb megtiszteltetés nem érhetett vennünket! Meg is hálálta a közönség, nem akarták haza engedni a fiúkat, kellett a ráadás. Hálásan köszönjük nekik a fellépést és a produkciót, sokunk számára felejthetetlen élményt adtatok! Magyarország visszavár!
A "hálátlan" utolsó zenekar szerepét a Töretlen hittel kapta. Te ez mit sem számított a rutinos fiuknak, igaz a tegcsere átka kíséri őket, de ez a zenéjüket nem befolyásolta. A tőlük megszokott repertoárt szépen felépítették, a saját dolokat is becsempészve csak fokozták a hangulatot. Már-már közeledett a záróra, de ez senkit se érdekelt, a jelenlévők egy újabb sör mellett a Töretlennel énekeltek!Tisztelet nekik, hogy a nehézségek ellenére az esthez méltó színvonalat képviseltek!
Érdemes még megemlíteni, hogy mindenki nagyon elégedett volt a színpadtechnikával, a hangosítással, a hellyel, igazán minőségi volt így a koncert!
Végezetül mindenkinek köszönet aki valamilyen formában kivette a részét a Becsület napjából!Köszönet a szervezőknek a rengetek munkáért, köszönet a résztvevőnek, hogy támogatták jelenlétükkel a rendezvényt és köszönet annak aki esetleg otthon gyújtott egy gyertyát a hősök emlékére!
Európa él és élni fog!
Hail Victory!
Rtk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése